Gyermeknap: mosolyt visz az Esély Közösség egy borsodi óvodába
Sok gyermeknek a mai nap tragikus módon ugyanolyan, mint a többi: küzdelmes. Közös hazánk bizonyos régióiban a gyermeknap nem több egy extra lábjegyzetnél a naptárban, valódi ünnepet sokaknak egyáltalán nem jelent. A körülmények miatt nem jelenthet, nincs ugyanis miből és nincs hogyan ünnepelni. Az elhivatott nevelők és pedagógusok, az önzetlen szülői közösségek és az erős családok tudnak ezeken a helyeken egyedül valami többlet örömöt becsempészni a hétköznapok nehézségei közé; tisztelet és köszönet nekik érte.
Az Esély Közösség borsodi szimpatizánsai kezdeményezték, hogy az idei gyermeknapon lepjük meg kisebb ajándékokkal a Felsődobszán működő, mintegy hatvan gyermeknek ellátást biztosító Wesley János családi óvoda kis lakóit. Az általános iskolával egybekötött intézményt az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség működteti több mint tíz éve; egy ideje már a jelenlegi hatalom erőszakos és érzéketlen gáncsoskodása ellenére is. Az Esély Közösség tagjai és szimpatizánsai – közös felhívásunk után – számos adománnyal és felajánlással éltek, az összegyűlt kerti játékokat, könyveket és más kisebb meglepetéseket végül Nyakó István, az Esély Közösség operatív igazgatója viszi el a napokban Felsődobszára, ahol május 31-én, egy kisebb gyermeknapi ünnepség keretében osztják majd ki az ajándékokat. Köszönjük mindenkinek, aki felajánlásával segítette az Esély Közösség jótékonysági akcióját!
A kormányzat nyilvánvalóan a mai napon is csak saját magát fogja önfényezni, a fejlődő országról és a családbarát kormányzásról szóló hazug és álszent kommunikációjukat azonban maga a valóság cáfolja. Az UNICEF Magyarország kezdeményezésére alakult Gyermekjogi Civil Koalíció például nemrég adott ki egy érdemi és hiteles dokumentumot arról, hogy a gyermekszegénység miként változott az elmúlt időszakban. A kutatás eredménye tragikus: 2010 óta csaknem háromszorosára nőtt a súlyosan szegény, tizenhét év alattiak aránya Magyarországon, ez a mutató legsúlyosabban egyébként nálunk emelkedett az Európai Unióban. Az elmúlt tizenhárom év tehát nem, hogy javulást nem hozott a gyermekszegénység felszámolásában, de bizonyos mértékben még rontott is a helyzeten: a magyarországi lakosok 74 százaléka él jelenleg az uniós szegénységi küszöb alatt, a rossz lakhatási körülmények között élő kiskorúak aránya pedig 19-ről a kétharmados Fidesz-kormányzások ideje alatt 27 százalékra növekedett. Nyilván a magyar valóság a kastélyokból, a magánrepülőkből, az adriai jachtok fedélzetéről és a szügyig érő közpénzhalmok mögül kevésbé látszik. De ennél vélhetően még rosszabb a helyzet: a NER felsővezetői nem csak, hogy nem látják a magyar társadalom egyre jobban lecsúszó rétegeinek, köztük sokezer gyermeknek az egyre fájdalmasabb helyzetét, de valójában még csak nem is érdekli őket.
Az Európai Unió egyik célkitűzése, hogy például az Európai Gyermekgarancia-program keretében legalább ötmillió gyermeket emeljenek ki a szegénységből 2030-ra. Bátor, de nem lehetetlen vállalkozás, különösen, ha az európai tagállamok némelyike nem „szabadságharcol” az Unió ellen, hanem mindegyik együttműködve segíti a közösen megfogalmazott célok megvalósítását. Az Esély Közösség a maga egyelőre szerényebb eszközeivel pontosan ezt teszi: a teljes magyar társadalom, a közös haza egésze számára és benne a helyi, kis közösségek számára fontos ügyeket karolja fel és keres rájuk megoldást, vagy mutat rá annak szükségességére. A felsődobszai óvoda önzetlen egyházközösségi működtetése és kis lakóinak sorsa egy fontos példa a nemzetközi gyermeknapon. Azt mutatja: nagyon sok még a dolgunk.
2023. május 28.
vissza az előző oldalra